A tejelő szarvasmarha-tenyésztés gazdaságunk legmeghatározóbb ágazata. A növénytermesztéssel szoros egységet alkotva olyan körforgásos gazdálkodási rendszert működtetünk, amelyben saját termesztésű takarmánynövényeink biztosítják az állomány ellátását, az állattenyésztés során keletkező istálló- és hígtrágya pedig visszakerül a szántóföldekre. Ezzel hozzájárulunk a talaj termékenységének megőrzéséhez és a fenntartható tápanyag-gazdálkodáshoz.
Telepünkön kizárólag Holstein-fríz állománnyal dolgozunk. Kiemelt célunk az állomány genetikai értékének, termelési színvonalának és hosszú távú termelőképességének folyamatos fejlesztése. Meggyőződésünk, hogy a korszerű tejtermelés alapját a kiváló genetika mellett azonban a modern technológia, a magas szintű állatjólét és a precíz telepirányítás teremti meg.
Működésünk alapját a holland Lely vállalat modern technológiai rendszere adja, amely magában foglalja a robotizált fejést és trágyakezelést, az intelligens állatmegfigyelést, az automatikus állatelkülönítést, valamint a telepirányítási folyamatok teljes körű támogatását. Ezek a megoldások hozzájárulnak a hatékonyabb munkavégzéshez, az állatok egészségi állapotának folyamatos nyomon követéséhez és a magas színvonalú termelés fenntartásához.
Takarmányozásunk alapját döntően saját termesztésű takarmánynövényeink adják. Az egyes termelési csoportok igényeihez igazított receptúrák kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosítanak, miközben a takarmányok minőségét folyamatosan ellenőrizzük. Ennek, valamint a magas genetikai értékű állománynak és a korszerű technológiának köszönhetően az általunk előállított, napi több mint 18.000 kg tej átlagosan 4,0% zsírtartalommal és 3,6% fehérjetartalommal rendelkezik.
Hosszú távú stratégiánk fontos része az A2A2 genetikájú állomány arányának növelése. Az ilyen genetikai háttérrel rendelkező tehenek teje kizárólag A2 béta-kazein fehérjét tartalmaz. Célunk, hogy állományunk a jövőben teljes egészében A2A2 genetikára épüljön, ezzel tovább erősítve a kiváló tejminőséget és a változó fogyasztói igényekhez való alkalmazkodást.
De mi is az az A2A2?
A tej az ember számára egy kedvező táplálékforrás, mivel a benne található fehérjék, zsírok, szénhidrátok, vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek a szervezetünk számára és segítenek fenntartani annak megfelelő működését. A tehéntej kb. 87% víz, 5% laktóz, 4% tejzsír, 3,5% tejfehérje, ásványi anyagok és vitaminok.
A tej fehérjéi a következők:
A tejfehérje főként kazeinekből áll, a kazeineken belül megkülönbözetetünk alfa (α), béta (β), gamma (γ) és kappa (κ) kazeineket. Az A2 tej olyan szarvasmarha teje, amely fehérjetartalmában a β-kazein egy bizonyos formáját, az úgynevezett β-kazein A2-t tartalmazza, a β-kazein A1 forma helyett. A tej fehérjetartalmában található β-kazein egy egysége, összesen 209 aminosavból épül fel, amelyek az A1 és az A2 forma esetében csak az aminosav lánc 67. aminosavában különböznek. A β-kazein A1 formájában a hisztidin, míg az A2 formájában a prolin nevű aminosav található a 67. helyzetben. Ez egy igen apró, ám rendkívül jelentős különbség.
Az A1 vagy A2 típusért felelős aminosavak a tej β-kazeinben
Az A2-es tej az A2A2 genetikai jellemzőkkel rendelkező tehenektől származik. Mindkét szülőtől kapott gén, A2 volt, melyek a ß-kazeinek aminosav sorrendjét kódolták. Ma feltételezzük, hogy eredetileg minden szarvasmarhafajta A2 genetikai anyagot hordozott, és az idők során egy spontán mutációnak köszönhetően (több ezer évvel ezelött a háziasítással) alakult ki az A1 gén. Lassan az európai szarvasmarha fajták genetikai állománya A2A2-ből A1A2-re és A1A1-re változott. Ma mind a három genetikai kombináció előfordul. Ezért nevezik az A2 tejet gyakran „eredeti tejnek.”
Napjainkban általában a boltokban kapható hagyományos tejek és tejtermékek szinte egésze A1 és A2 ß-kazein génnel rendelkező tehenektől származik. Az a tej, amelyben több, mint 99 százalék az A2 ß-kazein aránya, A2 tejként azonosítható és értékesíthető.
A2 tejet termelnek az ázsiai és afrikai szarvasmarhák valamint a juhok, a kecskék és a bivalyok is. Ami igen érdekes lehet számunkra, hogy az anyatej is A2-es típusú, mert prolin aminosav helyezkedik el a fehérje lánc 67. pozíciójában.
Több kutatás talált összefüggést az A1 forma és egyes humán betegségek kialakulása között, melynek okát érdemes molekuláris szinten keresnünk.
Az A1-es tejben az „ősi” tejhez képest megváltozik az aminosav lánc összetétel, mivel az A1-es tejben hisztidin kerül, az A2-es tejben található prolin helyére. Ennek következtében a proteázok, vagyis az emésztésben szerepet játszó fehérjebontó enzimek, más helyen fogják hasítani (emészteni) a peptid láncokat. A1-es tejben az 59. aminosav után és a 67. aminosav előtt. Így kialakul egy 7 aminosavból álló lánc, melynek neve BCM-7 vagyis béta-casomorphin-7. Ezt a peptidet összefüggésbe hozzák az immunsejtek aktivitásának növekedésével és gyulladásos immunválaszokkal.
A BCM-7 peptidnek számos egyéb negatív hatást is tulajdonítanak, például az immunsejtek elszaporodását okozhatja, légzési diszfunkciókkal köthető össze, negatívan befolyásolja a gyomorban termelődő emésztéshez szükséges hormonok elválasztását, növeli a bél tranzit időt, ezáltal gyulladást válthat ki az emésztőtraktusban, valamint gyulladásos bőrbetegségek kialakulásában is szerepet játszhat.
Abban az esetben, ha a 67. aminosav helyén prolint találunk, úgy az emésztőenzimek más-más hosszúságú szekvenciákat is képesek hasítani. Természetesen ebben az esetben is fog BCM-7 keletkezni, de jóval kisebb mennyiségben, és közben a szervezetünk számára hasznos peptidek is létrejöhetnek. Mindamellett, hogy az A2 tej könnyebben emészthető, számos egyéb jótékony tulajdonsággal rendelkezik.
Szarvasmarha telepünkön holstein-fríz fajtájú teheneket tenyésztünk, ebben a fajtában egyenlő arányban fordul elő az A1 és A2 ß-kazein változat. A β-kazein fehérje termelését e két változat kombinációja határozza meg. Telepünkön jelenleg mindhárom genetikai variáció megtalálható teheneinkben.
Tenyésztési célunk, hogy olyan teheneket tartsunk, melyek csak A2A2 génnel rendelkeznek, így az általuk megtermelt tej A2-es lesz. A kitűzött eredmények gyorsabb elérése érdekében molekuláris genetikai vizsgálatokat végeztetünk minden üszőborjú fülporcából. A vizsgálatokat végző laboratórium meghatározza az egyed genetikai státuszát, így az általa termelt tejben található β-kazein típusát is, melyet hivatalos tanúsítvány igazol.
A genetikai tesztet követő A1 allélt hordozó egyedeket selejtezzük, nem tenyésztjük tovább. A megmaradó üszőinket csak ß-kazein A2A2 bikákkal párosítjuk, ugyanúgy, mint a jelenlegi teheneinket.
A lehetséges genetikai kombinációk a következők lehetnek:
Állományunkból először az A1A1 tehenek tűnnek el, majd az A1A2 tehenek következnek és végül csak A2A2 ß-kazeint előállító teheneink lesznek. Célunk megvalósításában a SEMEX kanadai genetikai cég magyar munkatársaival dolgozunk együtt.
Ez egy hosszabb folyamat. Amíg a tiszta állomány ki nem alakul, addig is az igazoltan A2A2 teheneinket külön csoportban tartjuk és fejjük. Így már van tisztán A2 tejünk. Az idő előrehaladtával a tejmennyiség folyamatosa növekszik, ahogy az A2 teheneink száma nő.
Mielőtt a tej feldolgozásra kerülne, hivatalos tejvizsgáló laboratóriummal megvizsgáltatjuk a ß-kazein A2 státuszát.